Több területen is a vesztese lehet Magyarország az új, 2021-2027-es uniós költségvetésnek - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint a Brexit is egyrészt negatívan fogja érinteni Magyarországot, másrészt megágyaz a skót függetlenedésnek Nagy-Britanniától, nem beszélve az északírekről és a walesiekről.
Az már biztosnak tekinthető, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetésben a pénzek kifizetését összekötik a jogállamisági feltételekkel, de a feltételeket és a mechanizmus aktiválását várhatóan úgy fogalmazzák majd meg, hogy abba belemenjen például Magyarország és Lengyelország is, azaz kompromisszum körvonalazódik – mutat rá hétvégi anyagában a Bruxinfo.
Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.
Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.
Világhírű közgazdászok és hazai gazdaságpolitikai vezetők részvételével kerül sor a kilencedik Budapest Economic Forumra, amelynek fókuszában a változóban lévő világ áll. A gazdasági ciklusforduló, a geopolitikai folyamatok, illetve a magyar gazdaság növekedési kilátásai egyaránt változásokat vetítenek előre, amelyekre érdemes felkészülni.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
A jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt, az Európai Régiók és Városok Hetében adott ki közleményt ma az Európai Bizottság, amelyben azt sürgeti, hogy másfél évi egyeztetés után a tagállami vezetők most már „nyújtsanak politikai iránymutatást és adjanak új lendületet a tárgyalásoknak annak érdekében, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan méltányos, kiegyensúlyozott és modern hosszú távú uniós költségvetésről lehessen megállapodni még az év vége előtt.”
Ha most év végéig nem lesz meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről az alku a tagállamok között, akkor 2021-ben számos program nem tud elindulni és „így stagnálás, akár recesszió is lehet” az EU-ban – figyelmeztetett az Európai Bizottság költségvetési biztosa a Régiók Bizottsága (CoR) kedd esti plenáris ülésén Brüsszelben. Szerinte azoknak a tagállami CoR és EP-képviselőknek, akik aggódnak a kohéziós és agrárforrások jelentős vágása miatt, meg kell győzniük az otthoni saját kormányaikat arról, hogy emeljék meg a következő uniós büdzsé kiadási plafonját a most körvonalazódó 1%-ról.
Akár a kohéziós források csökkenéséért is kárpótolhatná a közép- és kelet-európaiakat a következő hétéves keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon az a pénzügyi alap, ami a klíma- és energetikai átálláson segítené át az intenzív szénkibocsátású iparral rendelkező országokat és régiókat - írja a Bruxinfo. Az Európai Bizottság már javában tervez, és a hét évre nagyjából 35 milliárd eurós alappal számol.
Kezdődik a számháború a költségvetési vitában - írja a Bruxinfo, amely a következő hétéves uniós költségvetés kilátásait értékelte. A tárgyalási folyamat során ugyanis először összegeket is tartalmazni fog az a dokumentum, amit az október 17-18-i EU-csúcs előtt köröztet majd a kormányok között az Unió soros finn elnöksége. A BruxInfónak nyilatkozó EU-források mégsem várnak áttörést idén a következő keretköltségvetésről folyó tárgyalásokon, az alku legkorábbi időpontja 2020 február, vagy március lehet.
A főváros relatív túlfejlettsége és az uniós forráselosztási szabályok változása miatt a 2021-2027-es uniós költségvetésben még kevesebb támogatásra számíthat Budapest – hívta fel egy keddi rendezvényen a figyelmet Tarlós István főpolgármester.
Megerősítette hétfői budapesti látogatása során a finn miniszterelnök, hogy a jogállamisági szempontok betartásához akarják kötni a következő uniós költségvetési ciklusban az EU-s támogatásokat, igaz a magyar miniszterelnök szerint egyelőre csak politikai szlogenként létezik ez a fajta a kondicionalitás. A magyar kormányszóvivő szerint ez az árukapcsolás egy zsarolás, amibe semmi esetre se megy bele a magyar kormány, így újra belengette a következő 7 éves keretköltségvetés esetleges vétóját.
Jelenleg úgy tűnik, hogy az összes tagállam kész elfogadni” az EU-támogatások jogállamisági feltételrendszerhez kötését – mondta a finn YLE közszolgálati csatornának nyilatkozva vasárnap Antti Rinne. Az Európai Unió soros elnökségét ebben a félévben betöltő Finnország miniszterelnöke mindezt azután mondta, hogy pénteken a témáról egyeztetett Brüsszelben és az elé időzítette, hogy ma (hétfőn) Budapestre, illetve Prágába látogat.
A Brexit még bármelyik irányba kifuthat, a magyar-horvát és magyar-osztrák határmenti EU-s program példaértékű, a Magyarországnak is fontos kohéziós és agrártámogatásokat pedig nem szabad drasztikusan megvágni 2021-től, mert az elmaradottabb régiókat igenis fokozottan támogatni kell – többek között ezekről beszélt a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Luca Jahier. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közelmúltban Magyarországon járt elnöke hangsúlyozta, hogy az EP-választások után az európai politikai elitnek sürgősen lépnie kell és meg kell erősítenie az európai projektet, fenntarthatóbbá kell tennie a gazdaságot és szociálisabbá a társadalmi berendezkedést, mert enélkül az emberek frusztrációja a sérülékenyebb társadalmi csoportokon fog csattanni és a populista, antidemokratikus erőket fogják hatalomra juttatni.
Az Európai Parlament képviselői szerdán jóváhagyták az Európai Unió kutatási programjaira és az Erasmus+ programra szánt források összesen 100 millió euróval való bővítését.
Míg az Európai Bizottság 1,11%-os, a németek legfeljebb 1%-os EU-s költségvetési méretet akarnak a 2021-2027-es időszakban a közösség együttes gazdasági méretéhez (GNI) képest, ami afelé mutat, hogy a bizottsági javaslatból kalkulálható akár 20-25% körülinél is nagyobb felzárkóztatási és agrárügyi forrásvágással lesz kénytelen szembe nézni többek között Magyarország.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét ebben a félévben betöltő finn miniszterelnök nem tágít és mindenképpen el akarja érni, hogy a Magyarországnak különösen fontos regionális fejlesztési támogatásokat hozzákössék a 2020 utáni EU-s költségvetésben a jogállamisági feltételrendszerhez, ez a téma pedig feszültséget okot a két kormány között – írja a Népszava a hozzá eljutott belső, részben nem nyilvános jelentéseken alapuló külügyminisztériumi információk alapján.
Érdemi előrelépés nélkül zajlik immár második éve a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló vita a tagállamok között, de a tárgyalások a következő hónapokban várhatóan jelentősen felgyorsulnak és esélyes, hogy a téli hónapokban már húsbavágó döntéseket hoznak meg a tagállamok - vázolta a következő hónapok keretköltségvetéssel kapcsolatos kilátásait a Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken tartott előadásában Iván Gábor. Az Európai Tanács Általános Politikai Igazgatóságának vezetője szerint októberben és decemberben jöhetnek a fontosabb döntések, de benne van a levegőben, hogy végül áthúzódik a keretköltségvetésről szóló végső tagállami alku a jövő év első felére.
Egyértelműen az az alapforgatókönyve az Európai Bizottságnak, hogy megállapodás nélkül fog kizuhanni október végén az Egyesült Királyság az Európai Unióból, mert nincs életképes tárgyalási alternatívája a brit kormánynak az északír tartalékmegoldás helyett és emiatt Brüsszel holnap kiadja a hatodik no-deal Brexit felkészítő anyagát, illetve az EU-s költségvetést érintő fájdalmas döntéseket is előkészít - írja ma reggeli brüsszeli hírösszefoglalójában a Politico.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Végső megoldás: atombomba?
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
